Minden nap ömlik ránk a rengeteg információ az egészséges táplálkozásról, ezek persze gyakran egymásnak ellent mondanak. Néhány példát felsorolva: Most egyáltalán ne együnk tojást, most legalább napi két tojást együnk, húst egyáltalán ne, csak vörös zsírszegény húsokat együnk, tejet az anyatej után ne igyunk többet soha, legalább napi fél litert feltétlenül igyunk meg a kálcium bevitel miatt, … és még sorolhatnám reggelig a különböző javaslatokat. Aztán ott van a mostanában felkapott keto diéta, ahol a szénhidrátot démonizálják és abban is biztos vagyok, hogy valamennyien kipróbáltunk már több étkezési irányzatot: vegetarianizmust, vércsoport diétát, testkontrollt, paleolit táplálkozást. Majd többnyire előbb vagy utóbb visszatértünk az otthon megszokott ízekhez, vagy az úgynevezett ötletszerű táplálkozáshoz. Na, de akkor most kinek lehet vagy inkább érdemes hinni? Együnk, mert egyszer élünk, vagy ügyelve válogassuk meg mi is kerül a tányérunkra?
Leírom nektek, hogy szerintem mi a sikeres életmódváltás titka, mik azok az aranyszabályok melyek mentén érdemes haladni, ha meguntátok nézegetni a cuki kis fókazsírpárnákat a testeteken.
Ne legyünk végletesek, kerüljük a szélsőséges diétákat.
A túl szigorú megszorítások, bizonyos élelmiszerek teljes tiltása hosszú távon bizonyos tápanyagok hiányához vezethet, vagy legalábbis átesünk a ló túlsó oldalára és többé semmilyen szabályt nem akarunk majd betartani és elindul a sóvárgás a tiltott „gyümölcs” iránt. Szerintem: mindent lehet csak mértékkel!
Étkezzünk rendszeresen, ezzel is segítve az emésztésünket!
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy ne napi egyszer együnk, akkor is sokat és nehezet. Reggelire nem elég kávét inni, pont akkor lenne szüksége a szervezetnek szénhidrátra, hogy elinduljanak a megfelelő folyamatok. Testünk egy malom működéséhez tudnám a leginkább hasonlítani: betöltjük a gabonát, a malom dolgozik, a gabona egyrészéből értékes tápanyag lesz, a maradékból hulladék. Tehát, ha nem látjuk el folyamatosan gabonával a malmot, nem fog működni a másik két funkció sem. Ez optimális esetben naponta ötszöri – de legalább három – étkezést jelent. Ha a bevitt „gabona” minősége megfelelő, szervezetünk folyamatos égető üzemmódra kapcsol, beindul egy csodás körforgás, amivel egész nap lesz energiánk, nem termelődik felesleg, így nem raktározunk zsírt sem – hiszen tudja, hogy jön az utánpótlás -, és napjaink népbetegsége, a székrekedés is önműködően megszűnik, nem kell az emésztőrendszerünket hashajtókkal bombázni. Persze mikor ez szóba kerül 90%-ban felhördülnek az emberek, hogy erre nekik nincs idejük. Pedig egyszerűen megoldható mindez, csak egy kis figyelemre van szüksége a saját testüknek. Egy- két hétig figyelnünk kell erre, azután már kéri a szervezetünk a tápanyagot és el sem tudjuk képzelni, hogy ne tízóraizzunk vagy uzsonnázzunk.
Étkezzünk kicsit szerényebben, megfontoltabban.
A mai világban minden kicsit túlbonyolítanak, mindent eszünk mindennel vegyítve. A bőséges kínálat sokszor túlzásokhoz vezet, amivel meglehetősen megnehezítjük a gyomrunk dolgát az emésztésben. Tehermentesítsük szervezetünket azzal, hogy, könnyebb ételkölteményeket fogyasztunk és egy étkezéskor ne együnk öt-hat fajta ételt egyszerre. Könnyebb lesz az emésztésünk, ha egyszerűbben étkezünk.
Vegyük figyelembe, mit súg a szervezetünk.
A világunk attól ilyen szép és színes, mert sokan, sokfélék vagyunk benne más-más szokásokkal, hagyományokkal és étkezéssel. Ami nekem tetszik, az lehet neked nem, és az evéssel is így vagyunk. Ezért – bár irányadó elvek vannak – mindenkinek saját magának kell kikísérletezi a számára legmegfelelőbb étrendet. Szerintem ez a legeslegfontosabb szabály, amit érdemes megfogadni. Hiába “egészséges” a savanyúkáposzta főleg télen, mert természetes C-vitamin forrás, ha valakinek gyomorgörcsöt és puffadást okoz, akkor semmiképp ne egye, csak azért mert azt olvasta, hogy a káposztaleves diéta 3 nap alatt 10 kilótól megszabadítja. A hal is “egészséges”, de ha valaki nem szereti, könyörgöm ne tuszmákolja magába. Vannak, akik húsevőnek születnek és vannak vérbeli vegetáriánusok. Nincs mindenkire egyformán érvényes univerzális szabály, ezért kellő rugalmassággal kell minden diétát alkalmazni. Ehhez csatlakozik szorosan, hogy anyagcsere típus szerint sem vagyunk egyformák. Vannak “gyorségetők”, ők minden táplálékot azonnal energiává alakítanak, ők a szerencsések táborába tartoznak. Róluk szólnak ezek a mesék: A szomszéd Józsibácsi minden reggel tüskével kezdte a napot és egy oldal szalonnával, amihez elszívott egy-két csomag cigarettát, majd 2 liter bort vacsorázott, mégis megérte a 93 éves kort. Hát igen. Ilyen is van, bár ez a ritkább. A többség az bizony „spájzol” és ezzel jön az elhízás, vagy a szervezet megbosszulja a rossz életmódot és különféle betegségekkel jelez, székrekedés, aranyér, görcsös haspuffadás és mehetünk egészen a szív- és érrendszeri megbetegedésekig. Márpedig az átlagéletkor kitolódásával 30 éves korunk után még vagy 40-50 év állhat előttünk, igazán kár lenne ezt az időt szenvedéssel, betegségekkel együtt tölteni.
Megoldás: Figyeljünk magunkra, a szervezetünkre, hogy mit mond nekünk, mi esik jól és milyen mennyiségben. Mellé sportoljunk heti 3x legalább 30 percet és máris elindultunk egy egészségesebb úton, ami nincs betegséggel és enerváltsággal kikövezve.
Legyetek jók és persze mindig mozgásban!